Fantasztikus, mesés alpesi tájakon zajló kalandfilm Old Shatterhand és Bőrharusnya, vagy ha stílusos akarok lenni, és utalni a nálunk lévő kerékpárokra, akkor a Pospisil testvérek főszereplésével… A többszörös oscar díjas film különösen érdekes lehet azok számára, akik olyanok mint mi vagyunk. És hogy milyenek vagyunk mi? A filmből kiderül…

Na de hogy úti beszámoló nélkül se maradjon a kedves Látogató, virtuális papírra vetek néhány gondolatot…

Loferben nyugodt volt az éjszaka. Döglött malac pózban durmoltunk elég mélyen az előző napi teljesítmény és látvány összegző hatásának eredményeként.

Aztán amikor az óra jelezte, hogy itt az idő, egy gyors reggeli és még előtte egy kisebb köszöntő, na és az elengedhetetlen születésnapi szilvapálinka lehörpintése következett.

Szóval már a reggel eseményekkel indult. Mikor elkészültünk, levonultunk a csodaparipáinkat őrző nyírt pázsiton a kertben álló kicsiny viskóhoz, kitoltuk, felnyergeltük őket, majd egy rövid felvezető szöveg után indultunk is volna, ha… Ha Bandi nem kéri ki aznapi első időkérését. De kikérte. A fék nyikorog – mondta, így elindulni itt nem lehet. Mondjuk szerintem se, de azt azért nem gondoltam, hogy emiatt ma 25 ször fogunk még a bicikliről leszállni… De erről majd később…

Loferből nyugatnak fordultunk. Voltam már itt (2000, az eltévedéskor), emlékeztem hogy emelkedik kissé, így nem ért váratlanul. Nem orroltam tehát. Már csak azért sem, mert olyan gyönyörű helyeken gurultunk, ami végképp elnémította számat. Az igazság az, hogy nem tartott sokáig a felfelé menet. Főleg úgy nem, hogy a patak mellett haladtunk, röpült az idő tehát. De a fennsíkon is öröm volt a tekerés, akkor meg a kinyíló táj miatt többek között… Végig bicikli úton nyomtuk, a forgalom nem nyomasztott tehát.

Waidring előtt egy forrásnál megpihentünk, majd ebben a csodás falucskában irányt váltottunk. Befordultunk délnek! Itthon nem néztem a szinteket, de azért a Pillerzee-hez feltekerést nagyobb százalékú kinyír-kanyarnak gondoltam. Nem volt ilyen egyáltalán! volt viszont a falucska után rögtön egy kisebb fajta szurdok, ahol a hőmérséklet rögtön esett vagy 5-10 fokot. Földrengés, vagy földcsuszamlás alakította ki és a Pillersee is ennek köszönheti létrejöttét.

A szurdok után – most először – kettéváltunk. Bandi ugyanis a forgalmas főúton kívánt haladni, én viszont a hangulatos bicikliútra vágytam. Ketté váltunk tehát azzal a feltétellel, hogy St. Ulrich templománál találkozunk.

VIDEÓ: