Kedveskéim!
Talán nem okozok nagy lelki törést senkiben, ha jelen kicsiny albumom a Bahamákról említést –előbbi egy alkalmat kivéve- nem fog tartalmazni. Már csak azért sem, mert még nem jártam ott…Hhmmmm….

Jártam viszont egy közeli lovardában mostanában elég sokszor –melynek neve most nem olyan fontos-, s ha már ott voltam, rögzítettem hogyan szaladgálnak a lovak föl s alá. Illetve az egyik szaladgált, a másik éppen pihent, de a megigézést mindkettő professzori szinten mívelte…

Ráadásul uborkaszezon van nálam s ez most éppen kapóra jött. Szerkeszthettem kicsit.

Azt még elárulhatom, hogy lovas nemzetünk ellenére én még nem vágtattam át a nagy határon szegett fejjel, de miután egyre sűrűbben cirókálom szamukláló orrlyukaik fölött megnyúlt ábrázatukat imádott pacijainknak, talán –ha egyszer nagy leszek- vezethetek egy Keresztes Hadjáratot valahová.

Megigéző lovakat megidéző kicsiny filmemet ajánlom azoknak, akik imádják a lovakat, akik még nem találkoztak arab csődörrel és azoknak, akik még nem láttak lovat hátrafelé ügetni…