Mert csak van egy fiam. Szép fiú és nagyon okos. Mégiscsak én vagyok az apja…:) De a lényeg nem is ez. A lényeg az, hogy sok időt töltünk együtt. Csinálunk ezt-azt, amit apa és fia csinálni tud, tanítom az életre. Nos, én nagyon szeretek a természetben kerékpározni. Olyan szabad érzés, suhanni a szélnél sebesebben, cikázni kóborló csigák között, kicsiny patakokon átívelő hidakon zakatolni át, fenyvesekben repülő tobozt kerülni el és bámulni a feltűnő gigászi hegycsúcsokat…

De csak úgy biciklizni se rossz. Főleg, ha a fiával teszi az ember.

Elvittem tehát pukicskámat az első kerékpáros túránkra.

Vonattal indultunk volna tova, de az nem jött.

És hogy mi jött? A fimből kiderítheted…